Rajtkő
Belépés
| szakma - 2009. szeptember 02. 20:20 |
Róma 2009: TF elemzés |
 |
 |
|
Dr. Sós Csaba /TF Úszás tanszékvezető/ – Dr. Tóth Ákos /ny. tanszékvezető/ R Ó M A 2009 ÚSZÓ VILÁGBAJNOKSÁGAz első VB óta /1973, Belgrád/ az idén Rómában rendezték öt vizes sportág 13. világbajnokságát. Minden szempontból rendkívüli érdeklődés előzte meg az úszósport nagy seregszemléjét. A szakemberek, sportvezetők, menedzserek, sportszergyártó cégek, maguk az úszók többek között az alábbi kérdésekre vártak választ: - Hol tart a világ úszósportja egy évvel az Olimpia után? - Milyen technikai, felkészülési, taktikai, versenyeztetési újdonságokat hoz a 2009-es év? - Milyen hatással lesz a 2008 óta tartó ruhaháború az idei eredményekre? Elöljáróban rögtön leszögezhetjük, hogy az első kérdésre – az eredmények, a mezőnyök, a versenyszámok értékelése, elemzése alapján – tudunk válaszolni. A második kérdés szempontjai, amelyek valódi, élő szakmai kérdések, szinte említésre sem kerültek, mivel hónapok óta egyetlen kérdés foglalkoztatta az úszósporthoz közelállókat: a ruhakérdés. A harmadik kérdés már jóval a VB előtt, alatt fókuszban volt, teljesen háttérbe szorítva a szakmát. Természetesen az edzők, versenyzők, menedzserek nem akartak lemaradni a legjobb úszómezért folytatott versenyben, sok időt szenteltek egymás megfigyelésére, a legjobbnak vélt ruhák beszerzésére. Végül három héttel a verseny előtt véglegesedett a használható mezek listája. Miután ez a téma uralkodott hónapokon keresztül, engedtessék meg egy-két gondolat: Természetes, hogy minden sportág fejlődését befolyásolják a technikai újítások. Atlétikában a régi fém-, majd bambuszrúd helyett ma már a műszálas rudat használják. A teniszezők már nem is emlékeznek a kisfejű faütőre, a kajak-kenu hajóépítői is a legkorszerűbb anyagokat használják a minél kisebb súrlódás érdekében. És hol vannak már az úszóversenyeken használt parafa elválasztó kötelek, a beton hullámfogók, a kézi időmérés? Vagy emlékezzünk Helsinki bajnokainkra! A verseny után, a medencéből kijőve 2-3 liter /kg./ vizet csorgattak ki a jól szabott pamut dresszükből! A technika természetes, normális ütemű hatása elfogadható minden sportágban, de nem egyik évről a másikra. Ami az úszósportban forradalmi „mezőrület” címén jelentkezett, az nem szolgálta a szakma előrelépését. Vajon hogyan tudták az edzők szakmailag értékelni az óriási ugrásokat? Hogyan tudták elkülöníteni az eredményekben rejlő szakmai értékeket és az úszómez hatását? Egy 200 női vegyesen három hét alatti 5 mp-es fejlődés mennyiben köszönhető a versenyző tehetségének, az edző tudásának, vagy az úszómez hatásának? Nehezen megválaszolható kérdések. A sportág tekintélye, népszerűsége is veszélyben volt. A nézők többsége azokat az eseményeket kedveli, ahol bizonytalanok az esélyek, nehéz előre megjósolni a győztest és az eredményeket, a személy-, és egyéniségfüggő versenyeket, nem pedig a segédeszközök /szerek/ versenyét díjazza. A mezek bajnoksága 43 világcsúcsot eredményezett, volt ahol egy futamban négyen úsztak csúcsot, a váltókban pedig összhatásként 3-4 váltó is bőven a régi világcsúcson belül végzett. A 40 versenyszámból csak nyolcban nem született új rekord. Nem is merjük feltételezni, hogy az úszómezek 2008 óta szinte korlátlan engedélyezése valakinek vagy valakiknek érdekében állt volna! A korábbi olimpiák, világbajnokságok után a szakemberek, szakírók a versenyen úszott világcsúcsokat értékelték, Róma után azok a számok váltottak ki érdeklődést, melyekben nem született világcsúcs! Feje tetejére állított úszóvilág! A téma befejezéseként megnyugvással vettük a FINA Büró döntését, hogy 2010-től nem engedélyezik a csodadresszek használatát! A terep ismét a szakmáé lehet! Térjünk rá a szakmai szempontokra, mert voltak ilyenek. Évek óta elfogadott és követett módszer a szakemberek által végzett versenyszámelemzés, amely nemcsak a tiszta eredményeket, részidőket, a látott és tapasztalt eseményeket rögzíti, hanem a teljesítményben rejlő, azonnal nem látható összefüggéseket, következtetéseket is feltárja. Így lesz teljes az edző munkája, melynek évente ismétlődő fázisai: az elemzés – tervezés – végrehajtás – elemzés. Az edző által készített versenyszámelemzésnek két nagy területe van: 1. A versenyszám nemzetközi mezőnyének minél sokoldalúbb felmérése. Ez elsősorban stratégiai, taktikai szempontok feltárását jelenti /pl. a versenyszám dinamikus fejlődése, stagnálása jellemző a vizsgált időszakban, vagy a vertikális vagy a horizontális fejlődés dominál-e az adott versenyszámban, stb./ Erre kitűnő eszköz az év végi 25-ös, vagy 50-es ranglisták elemzése. 2. A versenyszámban érdekelt saját versenyző eredményeinek értékelése, mely megmutatja versenyzőnk helyét a nemzetközi mezőnyben, összehasonlításra ad lehetőséget versenyzőnk és a világranglistán szereplők eredményei között. Az adatok összevetésével az edző feltárhatja versenyzője erényeit és hiányosságait, ezek segítségével megtervezheti a következő időszakok felkészülési irányvonalát. A sokoldalú elemzésnek több területe van: az éves világranglisták, az örökranglisták, a fő versenyek győztes ideinek, részideinek elemzése,stb. Ezek közül most a gyakorlatban leginkább hasznosítható területeket emeljük ki, felhasználva a római VB eredményeit. - az adott versenyszám győztes eredményének regisztrálása, - a döntőben úszott nyolc időeredmény átlagának és - a döntőbe jutáshoz szükséges időeredmény feltüntetése. Minden versenyszámban 1988 óta elemezzük az úszósport fejlődésének dinamikáját többek között a fenti három szempont alapján. Két példát mutatunk be az eredmények követésére az 1988-2009 közötti időszakban:
Természetesen minden női és férfi versenyszámban rendelkezésre áll ez az adatsor. A nyert adatok alapján világos képet kaphatunk, hogy - milyen mértékű javulás szükséges egy-egy olimpia, világbajnokság, Európa-bajnokság megnyeréséhez, - milyen mértékű a döntőben részt vevő versenyzők átlagának növekedése vagy csökkenése, - milyen mértékben változik a döntőbe jutáshoz szükséges idő, - összefüggést mutathatunk be a versenyszám elemzésében használt összetevők és a végeredmény között, - összefüggés bizonyítása esetén kiemelten kezeljük a legerősebb korrelációt mutató összetevőt és annak a felkészülésben betöltött jelentőségét. A pekingi olimpia és a római világbajnokság magyar érdekeltségű versenyszámainak összehasonlítása a három szempont alapján:
A fenti egyéni versenyszámokban indult magyar versenyző, akik összesen 14 döntős helyezést szereztek: Hosszú K.,Verrasztó E., Jakabos Zs., Mutina Á., Gyurta D., Cseh L., Kis G. Két női váltónk is döntős volt. A 200 férfi pillangón Cseh L. nem indult, de ezt a számot továbbra is potenciális magyar számnak tartjuk. A győztes és a döntőbe jutás eredményei azt mutatják, hogy főleg a 400-as számokban nem kellett jobb időt úszni Rómában, mint egy évvel előtte Pekingben. Ez is bizonyítja, hogy az új dresszek elsősorban az 50-100-200-as számokban éreztették hatásukat /a 800-1500 női, az 1500 ffi gyorson és a női-ffi 400 vegyesen nem született új világcsúcs. Ugyanakkor a döntősök átlaga - két kivétellel – erősebb volt, mint Pekingben. Ez a tény az úszósport horizontális fejlődését bizonyítja, ami a mezőnyök tömörülését, egy-egy kiemelkedő eredményhez való szoros közeledését jelenti. Az egyre több kiváló képességű és kondícionálisan jól felkészült versenyző között a mentálisan és pszichésen is magas szinten képzett, kritikus szituációkban önállóan dönteni képes, győzni tudással felvértezett egyéniségek dominálnak. Emiatt is nagyon értékesek a magyar érmes és döntős helyezések. A római VB értékelésében kiemelt helyen kell foglalkoznunk a világcsúcsok fejlődésének bemutatásával: V I L Á G C S Ú C S O K
2008. februártól használják az új úszómezeket, a B oszlopban az akkor érvényes világcsúcsok láthatók A C oszlopban a VB utáni világcsúcsok láthatók. A D oszlopban a VB nyolc, nem világcsúcsos számának győztes eredménye látható, közülük öt 400 méteres szám, vagy annál hosszabb. Egy-két rövid megjegyzés a versennyel kapcsolatban: - 2001 óta rendezett VB-ken úszott világcsúcsok száma / azóta szerepel 20 férfi és 20 női szám a programban / : 2001 Fukuoka:8, 2003 Barcelona 14, 2005 Montreál 9, 2007 Melbourne 15, 2009 Róma: 43 - Rómában jó néhány versenyszámban törték át az álomhatárt. 100 ffi gyors: 46,91 100 női mell: 1:04,93 100 ffi pillangó: 49,82 400 női gyors: 3:59,15 200 ffi pillangó: 1:51,92 200 női hát: 2:04,81 200 női pillangó: 2:03,41 200 női vegyes: 2:06,15 - A mezőnyök kiegyenlítettségét bizonyítja, hogy még a klasszis versenyzők sem taktikázhatnak, számolgathatnak a döntőbe jutásért. Emiatt nem jutott be a döntőbe pl. Piersol, Magnini, akik egyébként könnyedén képesek lettek volna kicsivel jobb időt úszni a középdöntőkben, csak elszámolták magukat. Egy olyan versenyben, ahol az első és tizenhatodik helyezett között 1-1,5 mp különbség van, a taktikázás nagy kockázattal jár. - Már Pekingben és Rómában is a korábbinál jóval nagyobb számú előfutamokat rendeztek: Pl. 100 ffi gyorson: 22, 100 ffi mellen: 15, 200 ffi gyorson: 15, 200 női gyorson: 10, női vegyesen: 8 előfutamot rendeztek. A versenyszabályok szerint a legjobb úszókat az utolsó három futamba sorolják, nekik gyakran 45-50 percet kell várniuk, amíg sorra kerülnek. Bár tudjuk, hogy a versenyzők a bemelegítésüket az időrendhez igazítják, egy 35 fok körüli hőségben nem kis pszichés próbatétel a várakozás. Ezen az új, 10 pályás lebonyolítás sem segített lényegesen. /Ezt a lebonyolítási módot a LEN Úszó Bizottsága javasolta a LEN Bureau-nak, akik ezt elfogadtatták a FINA vezérkarral is./ Ismerjük és elismerjük a FINA sportágat népszerűsítő programját, de kérdés, hogy a nagy létszámú „turista úszók” részvétele nem gyengíti-e a VB szakmai erejét és tekintélyét? A nézők a helyszínen és a TV-n keresztül enyhe mosollyal, nem egyszer maliciózus megjegyzésekkel követték az első futamokban „hatalmas” egyéni csúcsokat elérő versenyzőket. Mérlegelni kell, hogy a népszerűsítés szándéka és a bemutatott produkciók szinkronban vannak-e egymással? Szerintünk időszerű lenne a VB-ken is bevezetni a szintidőket és a zöld kártyát. - Egy-egy világversenyről való sajtó, rádió, TV tudósítás, közvetítés színvonala nagyban befolyásolja a sportág megítélését, hangulatát. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az olasz TV-sek egyáltalán nem értették és érezték ennek a sportágnak a lüktetését, a közvetített képek kiválasztásánál nem tudták elkülöníteni a lényegest a lényegtelentől, a kameraállások sokszor nem tükrözték a verseny állását. A római VB közvetítésének technikai színvonalát össze sem lehet hasonlítani a 2006-os budapesti EB Telesport közvetítésével, mely világszínvonalú volt. Ki kell emelnünk Rómából a Magyar Televízió riporterének /Szántó Dávid/ szakmailag és emócionálisan is magas szintű közvetítéseit, amely ellensúlyozta a helyi közvetítők hibáit. Sajnáljuk, hogy a magyar riportertől éppen Gyurta döntője előtt 5 perccel keverték le a képet és a hangot a Híradó kezdése miatt. A sok rémületes hír helyett talán nagyobb sikerélmény lett volna a nézők számára a 200 mell döntőjét élőben követése. A világbajnokság éremtáblázata:
Az első nyolc nemzet eredményességében lényeges változás nincs, az amerikai úszósport dominanciája továbbra is meghatározó, mögötte Kína és Ausztrália és az ismét felzárkózó Németország játszik fő szerepet. A magyar úszók éremtáblázaton elfoglalt helye nagyon értékes! Nagy hagyományokkal és eredményekkel rendelkező országok végeztek mögöttünk: Hollandia, Svédország, Franciaország, Japán, Kanada, Spanyolország, Lengyelország. A jövő évi budapesti EB-t és a londoni Olimpiát tekintve nagyon biztató a 2 arany-, 1 ezüst-, 3 bronzérem és a döntős helyezések száma /14+2/. Három versenyzőnk 8 Európa-csúcsot úszott /Hosszú K. 4, Cseh L. 2, Gyurta D. 2 / a magyar úszók összesen 26 országos csúcsot állítottak fel. A több éremesélyes versenyző léte is jobban leveszi a felelősséget a korábbi egyszemélyes csapatról. Női versenyzőink felzárkózása kiegyensúlyozottá tette a csapatot. A magyar sikereket a 2005-ös ifi Eb-re vezethetjük vissza, a vb-n kiemelkedően szereplő versenyzők nagy része érmes volt a budapesti versenyen. De a csapat döntőbe nem került versenyzőinek legtöbbje is az elmúlt években kiválóan szerepelt az ifi Eb-ken. Ez is bizonyítja a magyar edzők értékmegőrző képességét, hogy a fiatal, jól képzett versenyzőket át tudják menteni az elit kategóriába, a felnőtt korosztályba. Nem igaz a sokszor hangoztatott tévhit, hogy az edzők a minél korábbi siker érdekében fiatal korban túlterhelik, kihajtják, kiégetik a versenyzőket, hogy aztán eltűnjenek a süllyesztőben. A magyar úszósportban sem nagyobb mértékű a lemorzsolódás, mint sok más úszónemzetnél. Sőt! A nagy világversenyeken /olimpia, vb, Eb/ a magyar úszósport évtizedek óta /kisebb hullámvölgyeket nem számítva/ jelentős szerepet játszik a nemzetközi úszósport arculatának formálásában, s szilárdan tartja helyét a nagyhatalmak mögött. A megnyert érmek, helyezések a magyar úszósport szakmai erejét mutatják. Az 1970-es barcelonai Európa-bajnokság óta napjainkig minden Eb-n, vb-n és olimpián kettő kivételével – 1976 Montreal és 1984 Los Angeles /ahol nem vettünk részt/ - magyar úszó nyert valamilyen színű érmet. A nemzetközi vizeken nagy elismeréssel beszélnek a magyar úszósport eredményeiről, hihetetlennek tartják, hogy ez a kis ország nagyon kevés úszóval és kevés úszók által használt uszodával ilyen eredményekre képes. A hazai úszósport egyik sikerfaktora a jelenlegi ismereteink szerint korszerűnek tartott felkészülési rendszer, amely az elmúlt évtizedek alatt változott, fejlődött és eljutott mai formájához. Az edzői tapasztalat, az elemzés, az úszósport fejlődésének változó dinamikája, a felkészülésben feltárt új elméletek részben módosíthatják a következő évek felkészülési rendszerét. Egy ilyen változtatás volt a versenyeztetés hangsúlyosabb beállítása a felkészülésbe. A korábbi éveknél lényegesen több hazai és nemzetközi versenyen vettek részt versenyzőink, ezzel hangsúlyozva, hogy a különböző edzésidőszakokban a képességfejlesztés és a teljesítményfokozás mellett a versenyeknek, a versenyzői képesség fejlesztésének is nagy jelentősége van. A magyar érmesek szereplésére érdemes külön is kitérnünk. Hosszú Katinka teljesítménye volt a legnagyobb - kellemes - meglepetés. Talán a média kissé túldimenzionálta a versenyzőnő eredményeiben azt az egyébként vitathatatlanul pozitív hatást, amely az Egyesült Államokban való tanulás és ennek következtében az ott működő, köztudottan a világ legjobb és legeredményesebb versenyrendszerébe való bekapcsolódás természetszerűleg eredményezett. De talán kissé alulértékelte annak az edzőnek az érdemét az eredményekben, aki közel másfél évtizedig dolgozott az úszónővel. Pass Ferenc nem az első világklasszist adta a magyar úszósportnak. Korábban, a 90-es évek közepén is volt már felnőtt Eb-érmes,úszónője, és emellett a paralimpán érmes versenyzője. Katinkával is kiváló munkát végzett, ami nélkül akár a Holdra is mehetett volna, akkor sem éri el ezt az eredményt. Joggal örülhet az edző, meghatározó szerepe és döntő érdemei vannak a sikerben. Amerikai edzője nagyon korrektül nyilatkozta, hogy nagyon jól, sokoldalúan képzett versenyzőt kapott Katinka személyében. Gyurta Dániel 100 m-es eredménye már jelezte 200-as sikerét. Szereplése azon túl, hogy örömre ad okot, tanulságul szolgálhat mindenkinek és szakmailag is érdemes annak a 200 mell döntőnek az elemzése gazdaságossági szempontból. Igazi hungarikum, hogy Gyurta második, harmadik és negyedik 50 métere közt mindössze 14 századmásodperc volt a különbség. A legjobb (első, rajttal) ötven métere és a leggyengébb ötven métere közt 3,6 másodperc. Az ezt követő legjobb eredmények e tekintetben: 80 századmásodperc és 4,5 másodperc. De találhattunk 2,1 másodperc (az utazó ötven méterek közt), illetve 5,6 másodperces különbséget is ugyanabban a döntőben. Vagyis Gyurta igazi erénye az volt, hogy mindenkinél gazdaságosabban úszott. Azt persze érdemes kihangsúlyozni, hogy két dolog nem történhet meg: hogy valaki ezzel a képességgel születik (legfeljebb csak jobb adottságokkal rendelkezik hozzá), illetve mindez véletlenül így sikerül. Itt kiemelendő Széles Sándor mesteredző és az őt segítő Kovácshegyi Ferenc mesteredző, a TF tanárának munkája. Aki kicsit is foglalkozott úszókkal az nagyon jól tudja, hogy erre csak hosszú évek igényes és míves munkájával lehet versenyzőt felkészíteni. Ha valaki csak egy kicsit is visszagondol arra a parázs versenyre, ott megvalósítani ezt a nagyon egyszerű törvényszerűséget csak a legkiválóbb versenyzői erényekkel lehetséges. Még egy szóra Széles Sándorról: talán mégiscsak hasznos és eredményes a forradalmi újítása, a tempó koordinátor, vagy ismertebb nevén a teknőc. Versenyző és edzője is esküszik arra, hogy ennek az eszköznek meghatározó része van a sikerben. Ez az eredmény jelentősen növeli ennek a vélekedésnek a súlyát. Cseh László jelenleg a legeredményesebb magyar úszó. Hosszú éveken keresztül ő vitte a magyar úszósportot a vállán. Ahhoz, hogy azokat a körülményeket biztosítani lehetett, amely a fent említett két világbajnok és a többi válogatott sikerének az egyik záloga volt, a szintén világbajnok (2005) Csehnek és edzőjének, Turi György mesteredzőnek és segítőinek nagy részben köszönhető. Kihangsúlyoznánk több dolgot. Az egyik, hogy Cseh az olimpia után hosszú pihenőt kapott, ami különösen indokolt volt nemcsak szenzációs pekingi sikerei okán, hanem a miatt is, hogy ha végignézzük, a legendás Darnyi Tamás hány világversenyen vett részt, akkor látható, hogy Cseh úszóéletkora már meghaladja azt. Ehhez hozzájött az ismert vírusos fertőzés is, ami után a két érem és az Európa csúcs ember feletti teljesítmény. Bár a versenyző és edzője nyilván tudják ugyanezt, de azért ők ezt másképpen élik meg. További új elem és dicséretes hozzáállás, hogy a világklasszis a váltóért (4x200 gyors) is harcba szállt és hatalmas rekordot úszott első emberként és példát mutatott akaraterőből és sportemberségből nemcsak a váltó többi, zömében fiatal tagjának, hanem az egész csapatnak. Érdemes szót ejteni még két érdekességről. Korábban ötven méter férfi gyorson és száz méter női gyorson, a magyarok nemhogy nem remekeltek, de évtizedek óta a döntő közelében sem voltak. Verrasztó Evelyn bravúrja említésre méltó, ő az első női versenyző a VB-k történetében, aki 100 m gyorson döntőbe került. A 4x100-as /31 induló váltóból lettek nyolcadikok / és a 4x200-as női gyorsváltónk is először szerepelt VB döntőben. Takács Krisztián most is a lehető legközelebb volt a döntőhöz, ahogyan Pekingben is. Az 50 és100 m gyors, a gyorsváltók évtizedekig a magyar úszósport hiányszámai voltak. Jó esély látszik arra, hogy ennek a két úszónak is a töretlen fejlődését látva, magyar érem születhessen ebben a két számban is világversenyen. Kis Gergő fejlődése egyenletes, három döntőjével most is bizonyította, hogy további tapasztalatokkal biztos pontszerzőként, később érmesként lehet rá számítani. A magyar vegyes úszás színvonalát bizonyítja, hogy a két versenyző mellett Verrasztó Dávid mindig szoros versenyben van a csapatba kerülésért. /olimpiára, vb-re számonként két versenyző nevezhető/. Összességében: a magyar válogatott minden idők talán legtehetségesebb garnitúrája, amit a 2005-ös budapesti ifi Eb-n fényesen bizonyítottak, Kiss László szövetségi kapitány és csapata szisztematikus munkájának és a Magyar Úszó Szövetség – nyugodtan mondható – a világon egyedülálló, a hazai sajátosságokat maximálisan figyelembe vevő menedzselésének köszönhetően beérett. Az utóbbi években a szakmai felkészítéssel párhuzamosan megnőtt a menedzselés jelentősége. A felkészülési feltételek, a verseny- és edzőtábor lehetőségek biztosítása, a versenyzők egzisztenciális problémáinak megoldása, a sportágat támogató szponzorok bekapcsolása mind hozzájárult az úszósport eredményes szerepléséhez. A válogatott átlagéletkorát tekintve kijelenthető, hogy a 2012-es olimpiai csapat gerince adott és joggal remélhető, hogy a mostani sikerek megismételhetőek lesznek. Amire felhívnánk a figyelmet: Hosszú Katinka esetében érdemes elgondolkozni az olimpiáig hátralévő idő menedzselésén. A hetvenes évek elején kezdődött igazán, hogy európai úszók az Egyesült Államokba mentek ösztöndíjjal tanulni és ott versenyeztek. Két jeles képviselőjük, Hans Fassnacht (NSZK) és Gunnar Larsson (SWE) 1971-ben világcsúcsokat úsztak. Aztán az történt, hogy a svéd 1972 januárjában – talán egy kiváló hetedik érzéktől vezérelve - hazatért, majd olimpiai bajnok lett (kétszer), a német az olimpiáig az USA-ban készült, majd ötödik lett. Ezzel csak azt akarjuk mondani, hogy az USA egyetemi úszás rendszerében mindenkit, bármelyik országból is jöjjön, maximálisan felkészítik, de az olimpiára – finoman szólva is – nem biztos. Az említett példán kívül még számos eset előfordult és persze az ellenkezőjére is van példa bőven, de mégis úgy látjuk, hogy az olimpia évében jobb a nagyobb óvatosság. Gyurta esetében megemlítendő, hogy a női 200 mell döntőjében egyébként érmet nem nyerő két japán úszónő nagyon is hasonlóan úszta le a távot, mint Dani. Mivel nem zárható ki, hogy Kitajima 2011 és 2012 világversenyein ott lesz, ezzel számolni kell. Igaz Dani mellett szól, hogy a további biológiai érése törvényszerűen ereje növekedését fogja magával hozni, így valószínűleg gyorsulni is fog még, tehát az állóképességének a megőrzése mellett előrelépése, a mai világcsúcson belüli időre elvárható. Az is tény viszont, hogy mindössze 59 századdal előzte meg az ötödik helyezettet és nem hihetünk abban, hogy csak a mi versenyzőnk fog javulni. Az amerikai úszótól sem remélhetjük mindenkor az elrontott célba érkezést. Cseh László hőn áhított olimpiai aranyában persze, mindannyian bízunk, hogy rendkívüli pályafutása beteljesedhessen. Szerintünk a kapitány és az edzője minden eddigi tapasztalatának magas szintű összegzése szükséges, hogy felérjen a csúcsra. Bízunk a sikerben, hiszen a magyar hagyományok és vegyes úszó tradícióink számtalan egyedit produkáltak már és sok új, bizonytalan kimenetelű, meghatározó helyzetet oldottak meg eredményesen. És akkor ott van még a 200 vegyes és a 200 pillangó is. Akik olvassák ezt az értékelést, talán feltűnik, milyen sok edzőnk képes világszintű eredményre. A már említett edzők mellett Farkas András, Fehérvári Balázs, dr. Verrasztó Zoltán, dr. Petrov Anatolij, mind döntőst adtak, versenyzőik értékes helyezéseket értek el. Hatalmas szellemi tőke halmozódott fel a magyar úszósportban, így okkal hihetjük, hogy a római eredmény megismételhető a londoni olimpián, esetleg túl is szárnyalható. dr. Sós Csaba, dr. Tóth Ákos /Cikkünk a Magyar Edző 2009. 3. számában jelenik meg/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Regisztrálj vagy jelentkezz be, hogy hozzászólhass a cikkhez
FRISS
- Risztov Éva elvesztett sapkája
- Árpád Kupa: jegyzőkönyv
- EMEL Kupa: jegyzőkönyv
- Magyar aranyeső a belga bajnokságon
- Risztov ezüstérmes Mexikóban
- Már a NOB-nál is más szabályok vonatkoznak az amerikaira
- Parafa Kupa: kiírás
- Hódmezővásárhely: kiírás
- Hajdúszoboszló: rajtlista
- EMEL Kupa: rajtlista
- Szombathely: kiírás
- A Sportdöntőbíróság feloldhatja a doppingolók dupla büntetését
- Pécs: változás
- Pápa: kiírás
- Aranyüst: jegyzőkönyv